Örökösen felmerülő kérdés, hogy mire hallgassunk: a szívünkre vagy az eszünkre? Sokan azt mondják, hogy meg kell találni a megfelelő egyensúlyt. Egyik sem jó, ha dominál. Persze az sem mindegy, hogy milyen témában. Vagy mindegy? Nem is tudom.
Manapság a szeretet energiájáról és annak csodás erejéről lehet sokat olvasni. Fordulj szeretettel és megértéssel a másik felé! Merj szeretni! Éppen tegnap fogalmaztam meg, hogy ebben van mit fejlődnöm. Merjek szeretni és merjem ezt kimutatni.
Ma pedig mit teszek? Gyógyítgatom a szívem, mert nem bírtam felülkerekedni a szívemen és aszerint cselekedtem. Pedig tudtam, hogy nem kellene, hogy nyugton kellene maradnom, de a szívem nem engedte. Megvédhettem volna a szívemet az eszemmel? Ha hallgatok rá? Ő volt az erősebb. De a bezárt szívem is erősebb tud lenni, felül tud kerekedni az ésszerűségen. Mi lenne, ha ki merném nyitni? Ki merjem nyitni? Akkor mennyi esélye marad az észnek?