Azt mondják, tölts minél több időt olyan emberek társaságában, akik sikeresek, akik motiválnak. Ma ezt tettem.
Attilát 20 éve ismerem. Talán több is. Náluk voltam életemben először aerobik edzésen. Még látom magam előtt a plakátot: AEROBIK STREET az iskola tornatermében. Akkor hagytam fel az atlétikával, de a mozgás lételemem volt. Jó helyre kerültem. Kriszti és Attila szívvel-lélekkel tartotta az órákat, sokan töltöttük ott az estéinket. Míg Kriszta a csajos vonalat képviselte és elképesztő pozitivitással, mosollyal, kisugárzással tartotta az órákat, Attila az atletikusabb irányt mutatta meg.
Aztán külföldre mentek és mire visszajöttek, már jelentkeztem egy iskola edzői szakára. Krisztával sokáig beszélgettünk a városi televízió bejárata mellett (erre is emlékszem!), elmesélte, hogy iskolát indítanak. Tele voltak élménnyel, tudással, tapasztalattal, amiket szerettek volna megosztani. Akkor lemaradtam róla.
Teltek az évek, elkerültek a városból, nekem is másfelé volt dolgom, de a rendezvényeken és később néhány képzésükön már én is részt vettem. Aztán messzebbre kerültem a fitness szakmától, bár mindig tartottam valamilyen órát, az új trendekkel nem tudtam tartani a tempót.
Úgy döntöttem visszatérek, és csak ezzel szeretnék foglalkozni a jövőben. Azonban hiába van négyféle edzői végzettségem és egyebek, elmaradtam. Illetve vannak olyan dolgok, amiket sose tanultam eddig. Készen állok a tanulásra. Tudom, hosszú idő lesz, de akarom. Ezért, hogy motiváljam magam még egy kicsit, elmentem a nyílt napra, és nem csalódtam.
Attila lendülete töretlen. Lelkes, hozzáértő, őszinte és segítőkész. Beszélgetni sajnos nem tudtunk, mert mindig voltak körülötte, de összemosolyogtunk, mint 20 éve. A két másik előadó is nagyszerű volt. Katát ismerem a rendezvényekről, sőt egy tanfolyamon együtt voltunk anno, de sosem váltottam vele egy szót sem. A kirobbanó erő jut eszembe róla és a profizmus. Miközben ma megmutatta, hogy mennyire ember mégis. Csupa olyan dologról beszélt, amit én is átélek, tapasztalok a mindennapokban. Megerősített, hogy jó helyen vagyok. Azt mondta, alig várja, hogy kiabálhasson velünk – hisz néha erre van szükség a motivációhoz 🙂 – , én pedig szívesen megtapasztalnám ezt.
Anikó a sportpszichológia és -pedagógia szépségéről és mindennapi “használatáról” mesélt nekünk. Érthető, hasznos dolgokat mondott, amelyek mögött egyértelműen magas fokú szakmai tudás és tapasztalat van. Élvezetes volt, hallgattam volna még.
Amiért mentem, azt megkaptam. Biztatást, jövőképet, hitet, motivációt. Az elmúlt év tanulmányai során is lelkes és támogató emberekkel találkoztam, akik segítettek sok mindent megérteni, elengedni, másképp látni és meglelni az utat a valódi hivatás felé. Mindenkit erre bíztatok: keresd azokat az embereket, akikre felnézhetsz, akik a maguk területén kiemelkedően teljesítenek. Tanulj tőlük, légy nyitott és fejlődj tovább! Az utat neked kell végigjárni, de mindig van aki segíthet, ha szükséged van rá.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: