1.0Rea Világahttps://reavilaga.cafeblog.huRea17https://reavilaga.cafeblog.hu/author/rea17/<p>Tegnap megfogalmaztam, hogy vágyom a szerető társra, de már tenni érte nem igazán vagyok képes. </p> <p>Kaptam a visszajelzéseket (ezer köszönet) és döntöttem. Hisz olyan nincs, hogy valamit szeretne az ember és anélkül megkapná, hogy bármit is tenne érte. Ha valamit akarsz, akkor csináld!</p> <p>Hát nekivágok.  Akarok egy szeretetteljes párkapcsolatot. :-)</p> <p>Egyelőre erősítem a döntésemet magamban és alapozásként elmegyek egy párkapcsolati szemináriumra. (Ajánlom mindenkinek! http://www.eletoromprogramok.com/oromteli-parkapcsolat-szeminarium)</p> <p>Jó érzés döntést hozni, bár egyértelműen felelősséggel jár. A saját életemért viszont csak én vagyok a felelős.</p> <p>Miután ezt eldöntöttem, leírtam, elküldtem a jelentkezésemet, jobban éreztem magam.</p> <p>Az élet pedig rögtön próbára tesz.</p> <p>Programom volt délután, ahol több férfi is jelen volt. Egyikőjüktől kérdeznem kellett valamit a végén. Csak egy apróság egy eseménnyel kapcsolatban. Másfél órás beszélgetés lett belőle. Számos közös pont derült ki az életünkből. Jó volt, kellemesen éreztem magam.</p> <p>Nem gondolom, hogy ő A FÉRFI. Sőt, az a véleményem, hogy nem is létezik a nagy Ő. Több ilyen is van, lehet az életünkben. Gyermekem apja az én életem első nagy Ő-je. De nem vigyáztunk egymásra, el kellett engedjük egymást. Tudom, jönni fog nekem is a második.</p> <p>Miért kell egyáltalán a férfi? Mert kiegészít, erősít az energiáival. Mert más nézőpontot ad. Mert nő lehetek mellette. Mert megsimogathatom, érezhetem a testét. Mert társam lehet a mindennapi életben. Mert vitatkozhatok vele és mert megölelhetem...</p> <p>A felsorolásnak tán sosincs vége.</p> <p>Ma hoztam egy döntést, amire rögtön kaptam az élettől egy próbát, egy lehetőséget. Megmutatta, hogyan legyek nyitott. Hálás vagyok!</p> <p>Ettől pedig a fellegekben érzem magam és bár hihetetlen - még egy csodás élményt kaptam. A tó nem is látszott még ahogy autóztam, de olyan gyönyörű fények voltak, hogy a víz felé kellett menjek. Káprázatos naplementét láttam! Narancssárga és vörös színekben pompázott az ég alja. A hattyúk libasorban mentek a tó felé, majd a levegőbe emelkedtek és szálltak a naplementében.</p> <p>Pedig ez csak egy szeptemberi esős vasárnap volt - vagy mégsem?</p> <p><a href="https://reavilaga.cafeblog.hu/files/2015/09/2015-09-27-18.31.27.jpg"><img class="wp-image-20 aligncenter" src="https://reavilaga.cafeblog.hu/files/2015/09/2015-09-27-18.31.27-300x225.jpg" alt="2015-09-27 18.31.27" width="479" height="359" /></a></p>rich